Borsodi ingatlannal kapcsolatos információk

      BORSODI

   legnagyobb ingatlan

    adatbázis !   MIKSZ

Folyamatos feltöltés
 
Lakóparkok, Új építésű Társasházak
 
Ingatlan Szervezetek
 
Ingatlan Értékbecslők
 
Ingatlan Irodák Miskolcon
 
Önkormányzatok és szervezetei
 
Ingatlan irodák a megyében
 
Ügyvédi Irodák
 
Pénzintézetek
 
Ingatlan vásárlási hitelek
 
Földhivatalok
 
Cégbíróságok
 
Földmérők
 
Építész tervezők
 
Belső építészek
 
Megyei Médiák
 
Biztosítók
 
Államigazgatási portálok
 
Végrehajtással kapcsolatban
 
APEH által regisztrált számla kibocsátók
 
Aktuális híreinknél nem teszünk ki képeket, az oldal gyorsabb megnyitása érdekében.
Aktuális híreinknél nem teszünk ki képeket, az oldal gyorsabb megnyitása érdekében. : A lakásbérbeadás adóvonzatai

A lakásbérbeadás adóvonzatai

  2007.06.18. 09:28

Egyre több embert érint.

Egyre többen vásárolnak lakást befektetési célból, s azt bérbe

adva igyekeznek hasznosítani. Nyáron pedig az üdülőövezetekben növekszik meg az otthonukat bérbe adók száma.
Az ezen műveletet terhelő közterhek állandó növelése – adószakértők szerint – azonban egyre inkább oda vezet, hogy sokan illegálisan adják ki ingatlanjukat. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy az állami adóhatóság vizsgálatai során nagy hangsúlyt helyez a bejelentési kötelezettség teljesítésére, illetve arra is, hogy a hasznosításból származó jövedelmet hogyan számolják el az adózók. Bár – mint az APEH-ban megtudtuk – az utóbbi két évben az egyéb ingatlanok, köztük a lakások bérbeadása nem szerepelt a kiemelt ellenőrzési feladatok között.
A lakás bérbeadásából származó jövedelem terhe egyébként kétféleképpen állapítható meg: vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy 25 százalékos lineáris adót kell utána fizetni.
Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel – a rezsiköltséget is beleértve – jövedelemnek számít, vagyis a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.

Az adózó dönthet úgy – ezt egyébként az adóbevallásában évente teheti meg –, hogy az előző módszer helyett az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja.
Ebben az esetben is két lehetősége van: voksolhat a tételes költségelszámolás vagy a 90 százalékos jövedelemhányad mellett.
Mindkét esetben a bérbeadásból származó adóévi összes bevétele az öszszevont adóalap részeként, az adótábla kulcsainak figyelembevételével adózik.
Bármelyik módszert választja is a bérbeadó, év közben a teljes bérleti díj után 25 százalék személyi jövedelemadót kell leróni vagy a kifizetőnek, vagy – ha a bérlő magánszemély – a bérbeadónak.

Ma már ennyi közteherrel nem lehet minden esetben megúszni a bérbeadást, hiszen tavaly bevezették, majd az idén a múlt évi több mint háromszorosára emelték a százalékos egészségügyi hozzájárulást.
Az ehóról szóló törvény szerint ugyanis a magánszemély külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelme után, 2006. január elsejétől a teljes összeg után 4, 2007. január elsejétől pedig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mint az APEH június elején kiadott közleményéből kiderül: a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén – ha a törvényi feltételek fennállnak – mindenképpen meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy az adózó a bevallásában utólag esetleg úgy dönt: az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesít.

S hogy a magánszemélynek melyik adózási módszert érdemes választani, az az adózó jövedelmétől, másrészt a fizetett bérleti díj nagyságától függ.
Érdemes számolgatni, mert nagyobb összeget is meg lehet takarítani.
Általában igaz, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemként való elszámolás előnyös lehet azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja éves szinten 700 ezer forintnál kevesebb, illetve azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a más forrásból származó jövedelme kevesebb ennél az összegnél, s mindkét esetben a bérbeadásból származó jövedelmük nem haladja meg az egymillió forintot.
Ez esetben ugyanis a magánszemélynek csak az adótábla szerinti 18 százalékos adót kell megfizetni a 25 százalékos forrásadó helyett.
A magasabb jövedelműeknek érdemesebb lehet a 25 százalékos forrásadós adózási módot választani, különösen abban az esetben, ha a magánszemély nem gyűjtötte a költségszámlákat.
Ha viszont megvannak a költségszámlák, s azok igen magasak, akkor már érdemes kiszámolni a kétféle módszer szerinti adókötelezettséget is, s az alacsonyabb mellett dönteni. Éppen ezért mindenképpen hasznos lehet év közben gyűjteni a költségszámlákat. VI


Adózási módok lakásingatlan bérbeadása esetén
1. Önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásával a jövedelem a bérleti díjból a költségek levonásával (vagyis tételes költségelszámolással), vagy a 90 százalékos jövedelemhányad alkalmazásával határozható meg
2. A teljes bevétel – a rezsiköltség is – adóköteles jövedelem, költségelszámolásra nincs lehetőség, az adó mértéke 25 százalék

 
Miskolc
 
Hírlevélre feliratkozás
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Kiemelt Ingatlan Iroda Ajánlásunk !
 
Ingatlan nyilvántartás
 
Termőföldről info.
 
Könyvajánló
 
Térkép
 
Pályázatok
 
Mértékegységek
 
Illetékek
 
Amire Szüksége lehet !
 
Adózással kapcsolatban
 
Nyomtatványok
 
Ingyen Telefonálás
 
Kereső rendszerek
 
Országos Média Hírek
 
Webkamerák
 
Weblap készítés
 
Statisztika
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
E-mail