Olyan adatbázist állít fel a Magyar Ingatlan Tanács, amiben az összes hazai panellakás paraméterei megtalálhatóak lesznek - derült ki egy pénteki szakkonferencián. A rendezvényen az OLÉH volt vezetője meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott a várva-várt uniós eurómilliárdok lehívási esélyeiről.

A hazai ingatlanpiac egyik nagy problémája, hogy hatalmas az állam étvágya - mondta Soós János, a Corvinus Egyetem ingatlangazdaságtan-oktatója. Hozzátette: a lakásárak minden egyes forintjából 30-40 fillér a költségvetésben landol. A szakember előadásában utalt rá, hogy nyugat-európában az ingatlanpiacon már olyan trendek mutatkoznak, amelyek a lakásokkal kapcsolatban új követelményeket támasztanak. Példaként említette, hogy mind többen dolgoznak otthon, nő a kereslet a biztonságosabb lakások és a helyi energiatermelés iránt, az egészségmegőrző eszközök (szauna, masszázskád) terjedésével pedig a korábbiaknál nagyobb méretű fürdőszobákra van igény. Mindez a lakásméret növekedésével is jár, ami épp ellentétes a hazai tendenciával - húzta alá.

A rendezvényen szó esett az uniós források várható bőségéről, ami mindenképp érinti az ingatlanszakmát is. Baneth Péter, a pályázati tanácsadással foglalkozó McMillan & Baneth Kft. vezetője az EU-s projektekhez kötődő, részben az utófinanszírozási rendszerből adódó kockázatokra figyelmeztetett. Előadásából kiderült: az infrastruktúra-fejlesztés nyerő hívószó lehet az uniós támogatások megszerzésekor.
Kevésbé volt optimista Borsi László, az új kormány felállása után augusztusban megszűnt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal volt vezetője. A szakember - aki a rendezvényen a Magyar Ingatlan Információs Egyesület elnökeként volt jelen - elmondta: várakozásai szerint Magyarország messze nem tudja majd lehívni a 2007-2013 között rendelkezésre álló, mintegy 6,5 ezer milliárd forintnyi forrás 100 százalékát. Borsi szerint csupán 40 százalék lehet a reális, ugyanis a pénzek fogadására sem az államigazgatás, sem a cégek nincsenek felkészülve. A bejövő pénzek 60-70 százaléka az építőiparba áramlik majd a szakember várakozásai szerint, aki ennek kapcsán döbbenetesnek nevezte, hogy a kormányban nincs külön területe az ingatlanszakmának.

Miután az ingatlankamara létrehozásának ügye nemigen halad előre, a Magyar Ingatlan Tanács (MIT) az egységes szakmai fellépés érdekében a jövő év első negyedében összehívja az ún. Ingatlan Parlamentet. Ide valamennyi, az ingatlanszakmát adó ágazatok, illetve az ingatlan szakmához tágabban kapcsolódó tevékenységi körök képviselőit (építészek, építők, finanszírozók, stb.) várják. Sztranyák József, a MIT elnöke a rendezvényen bemutatta azt az immár MIT Módszer névre hallgató rendszert, ami közös internetes portálra terelné az ingatlanközvetítő cégeket. Ez oktatást, továbbképzést, tréninget, egységes etikai kódexet, minőségbiztosítási szisztémát, közös formanyomtatványokat is magában foglal majd, az eladókat és vevőket egyebek mellett hiteltanácsadással és az akkreditált ügynökökről szóló információkkal segítené. Sztranyák kérdésünkre elmondta: a próbaüzem januárban indul.

A rendszer egyik különlegessége, hogy egy folyamatosan bővülő nemzetközi adatbázist kínál - jelenleg romániai és horvátországi ingatlanokról van szó. A másik különlegesség az az adatbázis, amely a teljes, mintegy 600 ezres hazai panellakás-állomány paramétereit tartalmazza - ezt többek közt értékbecslésre, vagy akár a panelprogramban való részvételhez lehet majd felhasználni.
Az eladásra váró ingatlanokat tartalmazó kereskedelmi adatbázis nagysága attól függ, hányan használják a rendszert, azaz hány szervezet jeleníti meg kínálatát. Kezdetben mintegy háromezer ingatlan adataira számítanak. Ez azért jóval kevesebb, mint más adatbázis kínálata, mert csak kizárólagos megbízással felvett ingatlanok kerülhetnek majd be, azaz nem lesz olyan lakás, amit egyszerre több közvetítő is kínál. Arra ugyanakkor lehetőség lesz, hogy más is közreműködjön az értékesítésben: ha másik ügynök adja el az ingatlant, 50-50 százalékban osztják meg a jutalékot.

Sztranyák József a MIT Módszertől azt várja, hogy segít növelni az ingatlan-tranzakciókban a közvetítők szerepét. Jelenleg az ingatlan-adásvételek (és a bérbeadások) mindössze 10-20 százaléka zajlik közvetítőkön keresztül, öt éven belül el szeretnék érni a 45 százalékos arányt. Az elnök szerint ez nem lehetetlen, Portugália is fél évtized alatt jutott el 20 százalékról 60 százalékra.

Ádám Viktor