A jogszabály előírja az energiatanúsítványt, de egyelőre nincs, aki kiadja

A jogszabály szerint januártól kötelező lesz a bérbe adott lakásokhoz is energiatanúsítványt mellékelni. Az erről szóló kormányrendelet, illetve az annak alapján vizsgáztatható szakemberek hiánya miatt azonban bizonyos, hogy a jogszabályt eleinte nem lehet majd betartani.

A törvény várhatóan előbb elkészül, mint a végrehajtásához szükséges egyéb rendelkezések az energiatanúsítványról. A köznyelvben (hibásan) csak a lakások zöldkártyájaként emlegetett okmányról leginkább annyi tudható, hogy az új lakások használatba vételéhez, az ingatlanok bérbeadásához és a használt lakások adás-vételekor is kötelező lesz elkészíttetni. Az épület, illetve a lakás energiafogyasztását tanúsító dokumentumról azt is tudni lehet, hogy tíz évig lesz érvényes, néhány tízezer forintba kerül majd, és általános bevezetésére 2009-ig haladékot kapott Magyarország az Európai Uniótól. (Szeptembertől már kizárólag az energiahatékonyságot garantáló új számítások alapján készült tervet lehet benyújtani az építési engedélyhez.)

Az építésüggyel kapcsolatban tervezett törvénymódosítások körébe a lakástörvény is bekerült, amelynek előírásai szerint - ha a parlament jelenlegi formájában elfogadja - a bérbe adott lakásokhoz már 2007. január elsejétől kötelező lesz energiatanúsítványt is átadni a bérlőnek. A jogszabály módosításán dolgozó minisztériumi illetékes szerint a módosított jogszabály elvileg másfél hónap múlva hatályba léphet, de arról egyelőre senki sem tud, mikor alkotja meg a kormány az a részletkérdéseket szabályozó rendeletet.

Az energiatanúsítvány kiállítására jogosult szakemberek vizsgáztatására a Magyar Mérnöki Kamarát hatalmazta fel egy jogszabály. Hiába azonban a kompetencia, vizsgázni még senki sem tudott. A kamara honlapján a következő tájékoztató szöveg szerepel: "Az épületek energiatanúsításának kérdéseiről, az energia-auditori jogosultsághoz szükséges vizsga és eljárás kérdéseiről az építésügyért felelős miniszter a mai napig nem adott ki rendelkezést, ezért a vizsgakövetelmények közzétételére, a vizsga megszervezésére és a jogosultság kiadására kamaránknak egyelőre nincsen lehetősége."

Ronkay Ferenc, a Magyar Mérnöki Kamara budapesti és Pest megyei ügyvezetője szerint januárig biztosan nem lesz ember, aki tanúsítványt készíthet. A kormány második félévi munkatervében szerepel ugyan az energiatanúsítást szabályozó rendelet megalkotása, amit az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe utalt, de még valami kellene: a gazdasági tárca vezetőjének felelőségi körébe utalt rendelet a hőtermelő, a fűtési és a légkondicionálási rendszerek felülvizsgálatáról. A jogszabályi űr ráadásul csak a felszín, hiszen olyan alapvető kérdésekre sincs még válasz, hogy a képzés vagy csak a vizsga lesz kötelező, illetve mi történik majd a tanúsítványokkal, be kell-e azokat nyújtani valahová, vagy csak a lakásbérlőn múlik, kéri-e vagy sem. A lakás energiafogyasztása és hőtechnikai jellemzőinek ismerete valójában a bérlő, illetve az új tulajdonos érdeke, de azt sem tudni, lesz-e szankció arra az esetre, ha valaki nem készítteti el az okmányt.

Az új épületekre előírt új számítások már garantálják az energiahatékonyságot, a következő körbe a bérbe adott lakások kerülnek be, majd - az eredeti tervek szerint néhány év haladékkal - a használt ingatlanokon a sor. Az APEH-től kapott tájékoztatás szerint tavaly Magyarországon 65974 magánszemély vallott be ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, összesen 66,6 milliárd forint összegben. Az egy főre vetítve egymillió forint éves bevételben mindenféle ingatlan szerepel, a lakásra nincs külön gyűjtés. A nem hivatalosan bérbe adott lakások száma óvatos becslések szerint is a hivatalosnak legalább kétszerese, aminek oka egyértelműen az adóelkerülés. Ha a bérbeadásból származó bevételből akár csak 20-30 ezer forintot levon a kötelező tanúsítvány elkészíttetése, sejthető, hogy az nem növeli tovább a bevallási kedvet.