A vidéki városok tömegpiacán a helyi fejlesztők, és a budapesti piacon jelen lévő nagyobb cégek egyaránt jelen vannak, és a néhány lakásos társasháztól a több száz lakásos beruházásokig igen széles a kínálat. Leginkább 40-70 négyzetméter alapterületű otthonok épülnek, bár kisebb számban ezektől eltérő, nagyobb méretű, penthouse vagy akár luxus jellegű lakásokkal is találkozhatunk. Ez utóbbiak napjainkban leginkább kisebb méretben, egyedi beruházásként épülnek, és leginkább a főváros környéki településekre jellemzőek. Vidéken egyedül a Balaton környékén láthatunk luxus jellegű beruházásokat.

Egyező tendenciák

A vidéki trendek szinte megegyeznek a fővárosiakkal: a leginkább piacképes kategória a 45-55 négyzetméter körüli, másfél, vagy egy plusz két félszobás lakások szegmense. Fontos szempont az ingatlan elhelyezkedése: egy kisebb városban is jelentős különbségek lehetnek a jónak számító, és a kevésbé kedvelt környékek négyzetméterárai között. Vidéki beruházások esetében kiemelt szempont, hogy az adott beruházás megjelenésében alkalmazkodjon a környék lakástípusaihoz: egy kertvárosias-családi házas környéken épülő projektnél például elengedhetetlen a megfelelő nagyságú zöldterület. Jelen pillanatban kiemelkedő árnövekedésről az ország egyik területén sem beszélhetünk; mindig az adott helyi piac dönti el, hogy a beruházónak van-e lehetősége élni ezzel az eszközzel.

Kiemelt terület

Lakóingatlanok szempontjából az egyik leggyorsabban fejlődő vidéki város Győr, itt kiemelkedik az Engel Group által tíz év alatt fölépíteni tervezett, ötezer lakásos beruházása. A cég a közeljövőben egy komplett városnegyedet húz föl, amely több száz lakóingatlant foglal majd magába. A százmilliárd forintba kerülő beruházás első ütemében felépülő három ház várhatóan 2007 közepére készül el.

Újépítésű lakások jellemző négyzetméterárai a vidéki városokban

Város neve	Jellemző négyzetméterárak (forint/négyzetméter)
Debrecen	210 000-300 000
Székesfehérvár	240 000-250 000
Érd	240 000-270 000
Győr	290 000-350 000
Mogyoród	250 000-260 000
Pécs	275 000-340 000
Miskolc	200 000-240 000
Szombathely	250 000-310 000

Még napjainkban is jellemző, hogy a fejlesztők és a befektetők elsősorban a nyugat-magyarországi régióban keresnek lehetőségeket, így például Győrben, Székesfehérváron, Sopronban, Szombathelyen, Pécsett, vagy Veszprémben. Ennek hátterében az áll, hogy ezekben a városokban magasabbak a jövedelmek, és erősebb a vásárlőerő, mint a Kelet-Magyarországi régióban – magyarázta Pál Erika, a Jones Lang LaSalle kiskereskedelmi részlegének vezetője. Ugyanakkor jó hír, hogy a több évig tartó, egyedül Budapestre koncentrálódott fejlesztések után mára már a vidéki városok is egyre inkább előtérbe kerülnek.

Pozitív előjelek

A fejlesztési kedv előbb-utóbb a kelet-magyarországi regionális városokban is megmutatkozik, így Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten és Szegeden nemsokára láthatunk újabb bevásárlóközpontokat, kereskedelmi parkokat. Ennek a fejlődésnek fontos eleme az infrastruktúra kiépítése, az autópályák befejezése. Ezt legutóbb az M3-as autópálya, valamint az M30-as út Miskolcra történő bekötése is jelezte, hiszen ezt követően Miskolc iránt jelentősen megerősödött az érdeklődés. A kiskereskedelmi piac fejlődésének folyamata mindig a hipermarketek, barkácsáruházak letelepedésével kezdődik, amelyeket hamarosan követnek az elektronikai, bútor- és sportáruházak, valamint a kisebb bevásárlóközpontok.

Kisebb méretben

A vidéken épített bevásárlóközpontok mérete valamivel kisebb a Budapesten található központokénál, azonban ebben is van kivétel: az ECE által fejlesztett plázák – köztük a már működő pécsi, és az ősszel nyíló győri – például nagyon hasonlítanak a budapestiekhez, méretében és bérlői összetételében egyaránt. Az elmúlt egy-két évben más jellegű fejlesztések is megjelentek: 2005 augusztusában például megnyitott a 20 ezer négyzetméteres kecskeméti Malom Kereskedelmi, Pénzügyi és Szórakoztató Központ, Veszprémben, Érden és Nyíregyházán új taggal bővült a Stop.Shop áruházlánc, Szombathelyen pedig a Family Center nyitott újabb egységet. Ez utóbbiak, valamint a hozzájuk hasonló vidéki kereskedelmi parkok átlagosan 10-12 ezer négyzetméteresek. Hasonló jellegű beruházások Győrben, Sopronban, Pécsett és Debrecenben is várhatóak. Korábban a nagyobb fejlesztők kizárólag százezer lakos fölötti városokban kerestek lehetőségeket. Mára ez változott, és az elkövetkező egy-két évben előre láthatólag a kisebb, 50-60 ezer lakossal rendelkező városokban is megindulnak a kiskereskedelmi fejlesztések.

Egyedi bérleti díjak

Bérleti díj tekintetében a különbséget nem annyira a város, mint inkább a fejlesztés sikere határozza meg. Azokban a bevásárlóközpontokban, ahol a kedvező elhelyezkedésből és a jó bérlői összetételből adódóan nagy a kereslet és a forgalom, a bérleti díjak is magasabbak. Azokban a központokban, ahol a beruházó nem követi a piac alakulást, nem végzi el a szükséges felújításokat, vagy nem ad helyet a legújabb nemzetközi márkáknak, magától értetődően csökken a látogatottság. Ez előbb utóbb a bérleti díjak csökkenését vonja maga után.

A vidéki üzlethelyiségek átlagos bérleti díjai

Város neve	Jellemző, átlag bérleti díjak(euró/négyzetméter)
Győr	18-38
Pécs	18-35
Miskolc	15-28
Szombathely	15-30
Veszprém	18-32
Nyíregyháza	15-28

* A fenti bérleti díjak bevásárlóközpontokban található, átlag 50 és 150 négyzetméteres üzlethelyiségekre vonatkoznak. A bérleti díjak mértéke a házon belüli elhelyezkedéstől és üzleti tevékenységüktől is függ.