Minden építkezésnél eljön az az idő, mikor felmerül a kérdés: milyen fűtési módot válasszak? Több szempontot kell egyszerre szem előtt tartani mind a tervezőnek, mind az építtetőnek, mind pedig a kivitelezőnek. A fűtés legyen korszerű, energiatakarékos, egészségre és környezetre ártalmatlan, stb...Ezeknek a követelményeknek többé-kevésbé eleget tesz az egyre szélesebb körben elterjedő padlófűtés. Mostani cikkünkben áttekintjük e rendszerek előnyeit, hátrányait és felhívjuk a figyelmet néhány dologra, melyeket nem árt, ha nem tévesztünk szem elől.

A fejlődő technológiának köszönhetően Magyarországon az 1980-as évek elejétől kezdték el tervezni és szerelni a padlófűtési hálózatokat. A rendszerek felépítését, szerkezeti anyagait tekintve eltérőek, de beépítésük, szerelési elvük valamennyi rendszernél ugyanaz. Lássuk tehát mit érdemes szem előtt tartani!

Egy kis technika

A padlófűtések a családi házas, csarnok- és teremfűtések, valamint uszodaterek fűtésénél egyaránt a nagyon gyakran alkalmazott fűtési módok közé tartozik, emiatt sok szerelő szívesen alkalmazza. Az országban számos családi ház és ipari ingatlan épült padlófűtéssel, és a gondos tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően jól működnek. Azonban a padlófűtési rendszer nem egy "alap" megoldás, ezért az épületgépészeti tervezésre fokozott figyelmet kell fordítani, hisz az esetleges hibát roncsolásos javítással és helyreállítással lehet csak orvosolni.

A padlófűtés elsősorban a hidegburkolatú, valamint nagy alapterületű, nagy belmagasságú és a sok üvegfelülettel kialakított helyiségekben ajánlott. A lábnak kellemes, egyenletes melegérzet nyújt, de vannak olyan vélemények, hogy éppen emiatt nem tesz jót az ember keringési rendszerének. Hálószobákba nem javallott, mert lassan szabályozható, azaz nehezen érhető el vele az alváshoz szükséges, optimálisan alacsony hőmérséklet.

A falak mentén a padlófűtést peremszigetelő sávval kell lezárni. A padlófűtés csővezeték-anyaga lehet bevonatos lágy rézcső, mely tekercselt kivitelben kapható és a legjobb hővezetéssel rendelkezik.. A másik megoldás a műanyag cső, melyek közül csak a 100%-ig oxigéndiffúzió-mentes kivitel ajánlott, mert a fűtővízbe bekerülő oxigén, főként a hagyományos vascsöves szerelés esetén, korróziós kárt okoz a rendszerben.. A napjainkban egyre jobban elterjedő padlófűtési csőanyag a többrétegű cső.

Padlófűtésnél a csőfektetést csiga vagy kígyóvonal alakban végezhetjük. A csiga alakú fektetésnél az egymás melletti előremenő és visszatérő vezetékek egyenletes padlóhőmérsékletet biztosítanak. A kígyóvonal esetén a helyiség két vége között hőfokkülönbség jön létre, mivel a fűtőcsőben az előremenő fűtővíz hőmérséklete folyamatosan csökken.

Mindkét fektetési módra érvényes, hogy a padló felületi hőmérséklete annál egyenletesebb, minél kisebb a csövek közötti távolság, és azok minél mélyebben vannak a betonrétegbe beágyazva. Elvileg a helyiség hősszükséglete a csőfektetés módjától függetlenül kielégíthető, így a legjobb csőfektetési mód kiválasztása egyéb követelményektől függ, mert a fűtőberendezések feladata nemcsak a hősszükséglet fedezése, hanem fontos az emberek számára a kellemes közérzet biztosítása is. Azt is figyelembe kell venni a csőfektetés típusának eldöntésekor, hogy a helyiségek hőszükséglete nem egyenletes a teljes felületen, hanem a külső falak mentén nagyobb, és csökken a helyiség belseje felé haladva. Szakemberek szerint igazán jó komfortot a radiátoros és a padlófűtéses mód együttes alkalmazása ad.

A titok a tervezésben rejlik

Egy komplett és energiatakarékos (ezáltal költségkímélő) rendszer tervezése és építése valóban komoly mérnöki szakértelmet igényel. Számba kell venni a különböző felületfűtéseket is: padlófűtés, falfűtés, amelyeket a hagyományos radiátoros fűtéshez kell illeszteni. Nagyobb lakásoknál, családi házaknál a fűtési rendszerhez kapcsolódik a használatimelegvíz-termelés is. Tehát az építető ennél a fázisnál tudja a legtöbb pénzt megtakarítani. Ugyanis, egy megfelelő képzettségű szakember választása (főleg, ha a kivitelezést is vállalja) hosszabb távon mindenképpen jobban kíméli a pénztárcánkat, mint egy "haveri" alapon összetákolt fűtési rendszer. Arról nem is beszélve, hogy a megnövekedett energia szükséglet és fokozódó kiadások mellett, fennáll a balesetveszély is.

A korszerű gázkészülékek égéstermék-elvezetése és levegőellátása szintén tervezői jogosultsággal rendelkező szakember bevonását igényli. Mindezek a kérdések sejtetik, hogy egy korszerű, energiatakarékos, a jövőnek szóló fűtőberendezés kialakítása nem nélkülözheti a felkészült tervező részvételét. Van azonban más is, ami talán még nem eléggé köztudott: az Európai Unió előírásának megfelelően 2006. januárjától az 50 négyzetméternél nagyobb új épületeket épületenergetikai minőségtanúsítással kell ellátni. A tanúsítás elkészítésekor - melynek elvei és módszerei még nem véglegesen kidolgozottak - az épületszerkezet mellett minden energiafogyasztó berendezést, így a főtést, a használatimelegvíz-készítést, az esetleges szellőzőberendezést és a világítást is értékelik. Várhatóan a jövőben ez a minőségtanúsítás a lakás, a családi ház életét végigkíséri, és eladás, bérbeadás esetén az autók zöld kártyájához hasonló feltétel lesz. A tervezési jogosultságot a Magyar Mérnöki Kamara adja és tartja nyilván. Családi ház nagyságú épület fűtésének megtervezésére G2 jogosultságú tervező is felkérhető, összetettebb feladatokhoz a G1 jelű vezető tervezői jogosultság szükséges.

A padlófűtéssel fűtött helyiségek tervezésekor és kivitelezésekor kötelezően be kell tartani az ide vonatkozó egészségügyi határértékeket. A padló felületi hőmérséklete a helyiség rendeltetésétől függ.

Költségek

A padlófűtés kialakítása - a minőségi csőrendszer ára miatt - ugyan jóval többe kerül, mint a radiátoros fűtésé, de optimális energia kihasználása révén a fűtési költségnek akár az egynegyedét is megtakaríthatja.

A padló konvektoros fűtés minimális vízigényével hosszú távon jelentős megtakarításra nyújt lehetőséget.
Alföldy Zoltán, okleveles gépészmérnök segítségével, feltérképeztük a tervezés és szerelés során felmerülő költségeket.
A tervezési költségek körülbelül az összköltség hét - tíz százalékát jelentik. Azonban, ez a legfontosabb költség, ugyanis komoly pénzeket tudunk segítségével a későbbiekben megtakarítani.

Egy 100 nm-s családi ház fűtésének megtervezését, átlagosan nettó 70 ezer forintért vállalják a piacon. Anyagköltségként körülbelül nettó egymillió forinttal számolhatunk, melynek mintegy felét a kazán vételára jelenti. Amennyiben nem magunk szereljük össze a fűtésrendszert hanem szakembert bízunk meg a feladattal, akkor 2,5 - 3 ezer forint /nm szerelési költség is duzzasztja kiadásainkat. Mindezen költségekhez még számítsuk hozzá a 20 százalék áfát is.

Tehát egy padlófűtési rendszer összköltsége, a fent említett háztípusnál, mintegy1600 ezer forintba kerülhet. Természetesen a beépített anyagok, illetve az esetleges saját csőfektetést függvényében ez az összeg jelentősen változhat. Azonban, azt mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy bár egy hagyományos fűtési rendszerhez képest az összköltség körülbelül 25-30 százalékkal magasabb lehet ugyan, de ez a felár 2-2,5 év alatt már ma is megtérül, sőt a gázár emelkedésének köszönhetően ez a megtérülési idő lényegesen csökkenhet.