Pazaroljuk a drága áramot

Az elmúlt években több ezer társas- és családi ház fűtését alakították át környezetbarát és olcsóbb üzemmódra a nemzeti energiatakarékossági program keretében. A népszerű és gazdaságilag is hatékony támogatási lehetőség idén szünetel. A döntés további energiapazarlást okoz.

Hiába demonstráltak ősszel a zöldek a Parlament előtt, napelemes fűtésre sem pályázhatunk idén fotó: Sárközy György Bár kint dermesztő a hideg, a panelház kilencedik, tizedik emeletén sok helyen résnyire nyitva vannak az ablakok. A központi fűtés egyenlőtlen hőmérsékletet ad. A felső szinteken nagyon meleget, máshol viszont – főként ahol rosszul szigeteltek a nyílászárók –, kellemetlen hűvös van. Hivatalos felmérések szerint Magyarországon a szükségesnél jóval több energiát használunk fel, ráadásul igen drágán és gyakran feleslegesen. Mindezt magunk is lépten nyomon tapasztalhatjuk. Nem csak több tízezer lakást fűtenek pazarlóan. Az elavult (köz)világítás is indokolatlanul sok áramot igényel, számos üzem használ energiafaló rendszereket, berendezéseket, tízezerszámra futnak az utakon nagy fogyasztású járművek. Spórolni lehetne tehát az energiával. Ezt szolgálta az öt éve indított nemzeti energiatakarékossági program (NEP). Magánszemélyek, önkormányzatok és vállalkozók ezrei juthattak ennek révén vissza nem térítendő támogatáshoz különféle energiahatékonysági (főként fűtéskorszerűsítési), megújuló energiát alkalmazó beruházások finanszírozására Bár a gazdasági tárca adatai a pályázat népszerűsége mellett annak hatékonyságát is igazolják, az eredetileg évi ötmilliárd forint pályázati összeg az utóbbi időben folyamatosan fogyatkozott. Míg 2003-ban négymilliárd forint, tavaly csupán feleekkora volt a pályázati keret, s végül ennek is csak a kisebb hányadát osztották el az igénylők között. Noha már január végét írunk, nem lehet tudni, mennyi pénzt szánnak idén a NEP-re, folytatódik-e egyáltalán a program? A hírek szerint a költségvetési megszorítások miatt ebben az évben meg sem hirdetik a programot. Érdeklődésünkre a pályázatot felügyelő gazdasági tárcánál senki nem nyilatkozott a NEP jövőjéről. A hallgatás a program felfüggesztését valószínűsíti. A döntésnek súlyos következményei lehetnek. Továbbra is az európai átlagnál jóval több áramot használunk, ráadásul veszélybe kerül a megújuló energiák bővítésére tett uniós vállalásunk. földgáz a megújulók helyett A NEP halódása az európai tendenciák ismeretében különösen érthetetlen. Franciaországban, Németországban a lakótömbök tetejére a hazaihoz hasonló pályázati forrásokból ezerszámra telepítenek napkollektorokat. Ezek látják el meleg vízzel a sokemeletes épületeket, A fűtést is igyekeznek a legtakarékosabban, a központi rendszerek helyett bio-tüzelőanyagot égető egyedi kazánokkal megoldani , tudtuk meg Bányai Istvántól, aki mérnökként régóta foglalkozik energiagazdálkodási kérdésekkel. Nagy figyelmet fordítanak az épületek hőszigetelésére is. Az erre a célra használt fotovillamossági elemekből egyúttal energiát is nyernek, Nálunk viszont akadozva, lassan terjednek a megújuló energiák. Az uniós hét helyett Magyarországon három százalék a víz-, nap- és a szélenergia felhasználása. Drágulása ellenére még mindig a földgázra való átállás a legnépszerűbb. Kevesebb pénzt fordítanak a bőséggel rendelkezésre álló biomaszsza vagy a geotermikus energia alkalmazására. hétköznapi jó tanácsok spórolásra A NEP szünetelésével a drága távfűtés terhei alatt nyögő társasházak, az energiafaló kazánnal fűtött lakásokban, rosszul szigetelt házakban élő családok viszont magukra maradtak. Saját erőből kell ezentúl megoldani problémáikat. Némi vigaszt jelenthet a támogatásról lemaradtaknak: az energiatakarékosság nem csak pénzkérdés. Odafigyeléssel és környezettudatos szemlélettel komolyabb beruházás nélkül is rengeteg energiát spórolhatunk az élet szinte minden területén, állítja Tóth Nelli, az Energia Klub munkatársa. A zöldszervezet régóta foglalkozik az energiatakarékosság lehetőségeivel, energiabrigád programjuk révén a lakások utólagos hőszigetelésében aktívan is közreműködnek. "Télen hőszabályozós fűtéssel, a nyilászárók megfelelő szigetelésével lehet a legtöbb energiát spórolni", ismertette tapasztalataikat Tóth Nelli. Nagyon fontos a világítás helyes megválasztása is. A hagyományos izzóknál gazdaságosabbak a halogénlámpák, a legkedvezőbb mutatókkal a kompakt fénycsövek rendelkeznek. Főleg olyan helyiségekben érdemes ilyeneket használni, ahol hoszszabb ideig tartózkodunk. (Különösen igaz mindez nagyban. Budapesten az elmúlt években 82 ezer lámpát cseréltek ki, Évente kilencszázmillióval kisebb így a főváros villanyszámlája) Mivel 24 órán át működik, nem mindegy, hogy milyen hűtőszekrényt vagy fagyasztóládát veszünk, hangsúlyozta Tóth Nelli. Hamar megtérül, ha a drágább, de kisebb fogyasztású terméket választjuk. Optimális vízgazdálkodással is sok energiát takaríthatunk meg. Fürdés helyett zuhanyozzunk, az itt felhasznált vizet pedig a WC-k öblítésére is hasznosíthatjuk.

Szilágyi A. János